A magyar trikolór színei gombákból

 Szilvásy Edit írása

No, nem éppen a magyar trikolór pályázatra gyúrok, (az még odébb van :-), de jóleső érzés volt egy nap, egyszerre megtalálni a piros-fehér-zöld gombákat Miskolctapolcán.

A fagyos vasárnap reggelen 2011. március 6-án hiú reménynek tűnt, hogy piros csészegombán kívül más gombával is találkozzunk az erdőben. Mi azért mindent megtettünk, hogy ez ne így legyen. Gombacsalogatónak a földről felemelt ágdarabon, melyen úgy ült a sok piros csészegomba, mint fuvolán a billentyű, eljátszottam Mozart D-dúr fuvolaversenyét is. :-)

                                                                                                            Fuvolázom...

                                                                                                 Fotó: Magyar Józsefné

Aztán Vali megtalálta a „zöldfestő" rézrozsdaszínű csészegombákat. Vali és Dénes után - kivárva soromat - én is térdre borultam előttük fényképezőgépemmel. Még szerencse, hogy csak ketten álltak előttem a sorban, nagyon türelmetlen természetem van az ilyen sorban állásokhoz :-))

S hogy a tudomány is ragadjon ránk, ne csak a sár a földön, pár érdekességet hadd mondjak el e gyönyörű gombáról:

A gomba tudományos és magyar neve (a latin aerug rézrozsda, ascens valamivé váló szóösszetételből származtatva) találóan emlékeztet arra a kékes-zöld színre, mely régi köztéri bronzszobraink kérgén lévő antik patina színárnyalatához hasonlít legjobban. E gombafajjal sajnos nem találkozhatunk gyakran, azonban a fa felszínén a gomba micéliumától zöldre festett foltok nem észrevehetetlenek a szemfüles gombász számára. A rézrozsdaszínű csészegomba apró termőtestei kéreg nélküli, erősen korhadt keményfákon (nyár-, tölgy-, kőris-) nőnek.

Kutató vegyészek kimutatták, hogy a 14. és 15. századi reneszánsz olasz mesterei e gombával fertőződött zöld színű faanyagot használták bonyolult intarzia mintáik színhatásainak fokozásához.

Ilyen zöldre festett falapocskák vannak a XV. századi olasz mester - Fra Giovanni híres faberakásos munkáiban is.

Az alábbi linken akár meg is tekinthető: http://www.georgehart.com/virtual-polyhedra/intarsia.html

A fa zöld elszíneződésének az oka egy, a gomba által termelt kék-zöld színű pigment (xylindein).  

A faipar zöld korhadásnak hívja ezt a jelenséget, de ez nem azonos jellegű a fehér- illetve barna korhadással, amikor a gombák tevékenysége nyomán a fa szétporlad. Kutatók feltételezik, hogy a xylindein gátolhatja a növény korhadását, és azt is, hogy az e gombával fertőzött fa kevésbé vonzó a termeszek számára.

E kis kitérő után folytatom is a beszámolót.

S hogy le ne maradjak Vali mögött gyorsan én is találtam egy másik korhadt fadarabot, melyen százával ültek az apró „patyolatfehér csészegombák" (Lachnum virgineum) Ezek az apró 0,5-2 mm átmérőjű, fehér tömlősgombák egész évben teremnek elhalt faanyagon, fenyőtobozon. Csészéjük tejfehér színű, külső oldaluk és apró, 2 mm-es nyelük szőrös.

Most már csak a piros szín felfestése hiányzik a háromból. Ezt volt a legkönnyebb megtalálni! Hiszen az erdőben a piros színű osztrák csészegombák (Sarcoscypha austriaca) százai ültek a lehullott ágakon.

S hogy miért kellett törni magunkat a színek vadászatával, a jó ég tudja, hiszen a gombamanók március 14-ére, az ünnep előtti napon elkészítették nekünk is a trikolort a tapolcai erdőben!

                                                                                                                   Együtt a három szín

                                                                                                                     Fotó: Szilvásy Edit